TISZTA HIT VAGY VALLÁSOSKODÁS?

A virágvasárnapi történetben hatalmas figyelmeztetés az, amikor a hozsannázó tömeg Jeruzsálem falain belül hirtelen ELNÉMULT.

Miután az Úr Jézus kiűzte a templomból az árusokat, az ujjongó tömeg gyorsan SZÉTSZÉLEDT.

Csak az ott lévő gyermekek nem szűntek meg énekelni, dicsérni az áldott Istent!

Ők tovább hozsannáztak, mivel őket nem lehetett elnémítani.

Isten gyermekeit soha nem lehet elnémítani.

„Amikor pedig a főpapok és az írástudók látták a csodákat, amelyeket tett, és a gyermekeket, akik a templomban ezt kiáltozták: Hozsánna Dávid Fiának! - haragra lobbantak, és így szóltak hozzá: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig így válaszolt nekik: Hallom. Sohasem olvastátok: „Gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet."

(Máté 21, 13-16)

***

Ott és akkor, csak Isten gyermekei tartottak ki a végsőkig az Úr Jézus mellett.

A felületes lelkületűek elhallgattak,

a képmutató, konkoly lelkületű farizeuskodók hamar elnémultak.

Ők csupán látszatból tudtak ünnepelni egy rövid ideig.

Mi hogyan szentelünk ünnepet?

Az alábbi ünnepnapokon szavak nélkül is árulkodik a hitkomolyságunk:

NAGYPÉNTEK,

HÚSVÉT MÁSODIK NAPJA,

ÚJÉV NAPJA,

és minden egyes VASÁRNAP.

E napokon éles kontúrként különül el az igazi Krisztus-hit,

és annak ellentéte, a felületes vallásoskodás álarca.

Sok figyelmeztető jel van a Szent Bibliában ezzel kapcsolatban.

Ez a megtévesztő lelkület talán a legszembetűnőbben a tíz szűz példázatában mutatkozik meg. (Mt.25)

Ne tévesszen meg minket a behízelgő simulékony álcázott magatartás, vagy a világosság angyalának mutatkozó jelmez.

A Krisztusban hívő ember tartsa mindig szem előtt azt az tényt, hogy a hitben komolytalanok és felületesek nem a Krisztus egyháza! Éppen úgy, ahogy nem minden forrás tiszta, ami annak látszik, a konkoly nem búza, és a kecskék nem bárányok.

A hívő ember legyen mindig elővigyázatos, vizsgáljon meg mindent az Ige mérlegén, és soha ne sétáljon be az ördög csapdájába.

Ne legyen közössége a megtévesztő hitető lelkekkel.

A hívő ember maradjon meg a Szent Biblia tisztasága és szentsége mellett-mindhalálig.

Igyekezzen hűségesen és hitelesen képviselni drága Megváltóját, az Úr Jézus Krisztust.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

A TÉVTANÍTÁSNÁL nincs veszedelmesebb!

„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba.” ( János apostol első levele 4,1)
***
Aki igazán Krisztus gyermeke lett, nem tűrheti és nem engedheti meg a hamisságot.
A hívő ember tisztában van azzal, hogy az igazi evangélium megment (üdvözít),
a meghamisított evangélium viszont a kárhozatba taszít.

A hívő ember tudja, hogy a TÉVTANÍTÁSNÁL nincs veszedelmesebb, mert a látszat mögött sötét erők gonosz tanítása burjánzik.

Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a tájékozatlanság miatt sokan nem látják mi a különbség az eredeti és a hamisítvány között.

A tévelygőkkel LEHETETLEN a közös nevező vállalása.

A hívő keresztyének mivel jól ismerik az Igét:
„Mindent megvizsgáljatok." (1Thesszalonika 5:21)
és észlelik a veszélyt, az ördög alattomos csalásait, kísértéseit, ezért nem barátkoznak az ellenséggel soha.

Nem hisznek a behízelgő hamis ígéreteknek, ezért nem esnek áldozatul a vallásos csalók megtévesztő hamis tanításának, sőt leleplezik ezeket, mert felismerik a jeleket.

A hamis tanítók
MÁS Jézusról beszélnek,
MÁS lelket képviselnek és
MÁS evangéliumot hirdetnek.

Ezek az emberek, bár magukat előszeretettel az igazi keresztyénség képviselőinek tartják, mégis félrevezetik hallgatóikat.

Az Úr Jézus Krisztus így figyelmeztet: „Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok." (Máté 7,15)

„Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség; azt állítják, hogy a keserű édes, és az édes keserű!" 8Ézsaiás 5,20)

Sajnos manipulált korunk relativizáltsága, lelki lazasága engedékenysége az egyházakat is elérte.
A romlás és morális válság nyomai, egyértelmű tünetei legfőképpen abban láthatók, ahogy a jót rossznak mondják és a rosszat jónak.
Ezzel viszont tökéletesen megvalósítják azt a bűnt, amit a Szent Biblia így nevez meg:
MEGTÉVESZTÉS,
FÉLREVEZETÉS,
MEGBOTRÁNKOZTATÁS.

Talán nem járunk messze az igazságtól, ha kijelentjük, hogy a végidők egyik látványos jele az Isten Igéjének félreértelmezése, és hamis interpretálása, az emberközpontú „humanista", színtelen, fajsúlytalan, hitvallástalan, (Krisztus személyét mellőző) átlagos, olcsó és igénytelen prédikáció!

Azt látjuk, hogy sok helyen nemcsak keveredik és felhígul az evangélium hirdetése, hanem elvtelen megfelelés-kényszerből alkalmazkodik a korszellemhez, a kor elvárásaihoz a világiassághoz.

Ezért természetesen törvényszerű az, hogy ezek a destruktív hatások a gyülekezetekben látványosan meghasonlásokat, szakadásokat, jóvátehetetlen lelki károkat okoznak.

***
Mindig voltak hamis próféták, akik megpróbálták a Krisztus örök evangéliumának tekintélyét megtévesztő, fonák tanításukkal kikezdeni, aláásni, csorbítani, megrontani.
Azért támadják a Szentírást, mert Isten Igéje az abszolút igazság kősziklájára épült, Aki személyesen az Úr Jézus Krisztus.
***

Megállapíthatjuk, hogy világunkból a hamis tanítás nem halt ki.

A hamis tanítók nem fogytak el,
és ártó természetük sem változott meg.

Úgy tudjuk, hogy még egyetlen hamis próféta sem vallotta be, hogy ő tévtanító.

Úgy tudjuk, hogy még egyetlen hamis próféta sem kért bocsánatot azért, hogy férevezetett lelkeket.
***

A hamispróféták MÁS evangéliumot hirdetnek.
Ami MÁS, az nem ugyanaz, bár lehet, hogy a megszólalásig hasonló,
de éppen ez benne a csalás, ez teszi roppant veszélyessé.

A kristálytisztának látszó víz nem biztos, hogy iható.

Az ehetőnek tűnő gyümölcs nem biztos, hogy egészséges.

A hamis tanító más evangéliuma azért megtévesztő, mert megszólalásig hasonlít az eredetire.
Az ördög jó minőségű hamisítvánnyal akar célt érni. Nem a bizonytalanra épít, ezért egyre rafináltabban tökéletesíti módszerét.
A hamis tanító annál veszélyesebb, minél inkább ügyel a részletekre és minél alaposabban kozmetikázza termékét. A becsempészett mérget kitűnően álcázza, sőt gyógyszerként tünteti fel.

Mivel a hamis próféták életveszélyesek., ezért mindig résen kell lennünk.
A lelkek MEGVIZSGÁLÁSA,
a HITFIGYELEM, és
a HITFEGYELEM
meg nem lankadhat soha.
***

Adjon az Úr erőt, hogy ebben a kegyetlen világban, tudjunk vigyázva helytállni, mindent megvizsgálni, hitben maradni és megállni.

Imádkozzunk, hogy Isten mentsen meg a veszélyes szélhámos emberektől.

Tegyük meg, amit megtehetünk. Elővigyázatosan óvakodnunk kell tőlük. Térjünk ki és kerüljük őket.

Számunkra kötelező a kellő és biztonságos távolságtartás, ha lehet ne vitatkozzunk velük, de meg kell tudni védenünk hitigazságainkat.
„A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk." (Zsidók 10,23)

Semmilyen közösségünk nem lehet velük, mert őket egészen más mozgatja, más motiválja, más erőket szolgálnak ki elvtelenül és gerinctelenül, melyhez nekünk nem lehet semmi közünk.

A veszélyek között mindig meneküljünk az Úr Jézus Krisztushoz.
Tőle kérjünk megoldást, lelki nyugalmat, lelki békességet.
Tőle kérjünk védelmet, hogy soha senki és semmi meg ne ronthassa, meg ne mérgezhesse az Úrral való áldott, meghitt, élő, szoros és szerves kapcsolatunkat.
Soha senki és semmi ne zökkentsen ki, ne fékezzen, ne keserítsen meg és ne blokkoljon minket szent küldetésünkben.
Soha senki és semmi el ne szakítson minket a mi áldott Megváltónktól, az Úr Jézus Krisztustól.

Trencsényi László
református lelkipásztor 

 

 

Az Úr Jézus Krisztus SÜRGŐS figyelmeztetése így hangzik:

„Ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.” (Lukács 13,3)

Ez valóban SORSDÖNTŐ, élet-halál kérdés.

Ma még hallhattuk Isten komoly figyelmeztetését, szent Igéjét, melynek világosságában meghozhatjuk életünk legáldottabb döntését és követhetjük a mi áldott Urunkat.

A Szent Biblia tanítása szerint a megtérés - újjászületés egyetlen esemény, s mint ilyen a Szentlélek áldott, csodálatos munkája.

Az igazán megtért-újjászületett ember tudatosan az Úr Jézus Krisztusra bízza hátralévő életét.

Minden igazán megtért ember életében 180 fokos fordulat áll be. Ilyenkor minden megváltozik:

az életszemlélete, a hozzáállása, a világlátása, a gondolkozása, az életcélja, az életének iránya.

Tulajdonképpen egész élete alapjaiban változik meg.

A valódi megtérésnek egyértelmű és félreérthetetlen jelei vannak.

• A valóban megtért ember, Istentől bűnbocsánatot nyert, ezért nagyon szereti és hűen követi Megváltóját.

• Egész életének célja, hogy Urának engedelmeskedve mindenben rendelkezésére álljon és hasznos lehessen.

• Mivel szíve teljesen megnyílt Isten előtt, a nyelve is megnyílt az istendicséretre és a bizonyságtételre.

• Életét meghatározza, hogy hálából és boldogan mindenét az Úr Jézus Krisztus akaratának rendeli alá.

Ilyenkor valóban minden újjá lesz életében.

Más lesz a viselkedése és elkezd krisztusivá formálódni az élete.

Ilyenkor a kívülállók először csak azt érzékelik, hogy például a büszke, önző, érzéketlen emberből: kedves, gyöngéd, tapintatos személyiség lett.

Ezt a változást emberileg semmiképpen nem lehet elérni,

viszont Istentől el lehet kérni, és hálaadással el lehet fogadni,

mivel az üdvözítő hit Isten drága ajándéka.

Számunkra ma még megadatott a nagy lehetőség, hogy meghozhassuk életünk legfontosabb és legáldottabb döntését.

Ne mulasszuk el, amennyiben szeretnénk megmenekülni az Isten igazságos ítéletétől!

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe." (János 5,24)

Trencsényi László

református lelkipásztor

 Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Mivelhogy a gonoszság, megsokasodik a szeretet sokakban meghidegül.”(Máté 24,12)

 Az Úr Jézus Krisztus a megtestesült Ige, a megtestesült szeretet, és az egyetlen remény.

Mi lenne velünk Krisztus nélkül ebben a kegyetlen, elhidegült világban?

 Naponta halljuk, hogy milyen sokan beszélnek a globális felmelegedésről.

Mi pedig lelki értelemben éppen ennek az ellenkezőjét, a globális lehűlést, az Istentől való elhidegülést tapasztaljuk. 

Ebben a könyörtelen világban nem túlzás Tóth Árpád gondolata:”…köztünk a roppant, jeges űr lakik..”

Mindannyian tapasztaljuk, ahogy a jégcsapszívek szúrnak.

Nagyon hideg lett a világ és kitapintható az igazságtalanság, az irigység, a gőg,

a büszkeség, a nagyravágyás, a haszonlesés, a harag és a gyűlölet.

Isten nélkül így él a világ az embertelenségben, és szenved a szeretet hiányától.

„Mivelhogy a gonoszság, megsokasodik a szeretet sokakban meghidegül.”(Mt 24,12)

Szeretet nélkül nem lehet sokáig kibírni.

Így élünk vacogva, részvét nélkül az embertelenségben, és szenvedünk tovább a szeretet hiányától mindaddig, amíg nem találkozunk Jézus Krisztussal.

Az Ő kegyelme és irántunk való mérhetetlen szeretete törte meg a mi szívünkben is a „lelki jégkorszakot.”

A két évezred alatt számtalan ismertetőjele volt a keresztyénségnek, de csak egy marad örök.

Nem a különböző jelképekről, sem a betanult szólamokról, hanem csak a szeretetről ismerszik meg Krisztus tanítványa.

Trencsényi László

református lelkipásztor

Az Úr Jézus mondja:
"Szeressétek ellenségeiteket,
áldjátok azokat, akik titeket átkoznak,
jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek,
és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket."
(Máté 5,44)

Az év legcsöndesebb napja

 

 

Az Úr Jézus Krisztus világosan kijelenti: V I G Y Á Z Z A T O K !

"Amiket pedig néktek mondok, MINDENKINEK mondom: Vigyázzatok!" (Márk 13,37)

Minden tekintetben veszélyes világban élünk.

Manapság döbbenetes méreteket ölt, ahogy a világi istentelen áramlatok, szemérmetlen szokások, más vallások, babonás hagyományok pogány szelleme benyomul mindennapjainkba.

Az elvtelen tolerancia jegyében a nagy keveredés, összemosás következtében ez a fertőzés ma már súlyosan és tragikusan érinti a keresztyén felekezeteket is.

Korunkban már nemcsak beszivárog, hanem igyekszik átvenni az irányítást.

Sajnos mindig akadtak szimpatizánsai, pártfogói, elvtelen kiszolgálói.

Többek között ezért támadják egyre nyiltabban, és tartják lényegtelennek,

fölöslegesnek a felekezetek hitvallásait is.

Sőt a megtisztulást jelentő reformációt már nem Isten drága ajándékának,

hanem fájdalmas szakadásnak,

végzetes hibának,

szomorú sebnek titulálják.

...

„Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség; azt állítják, hogy a keserű édes, és az édes keserű!"

Ézsaiás 5,20

Sajnos manipulált korunkban a romlás és morális válság nyomai, egyértelmű tünetei legfőképpen abban láthatók, ahogy a jót rossznak mondják és a rosszat jónak.

Ezzel viszont tökéletesen megvalósítják azt a bűnt, amit a Szent Biblia így nevez meg:

MEGTÉVESZTÉS, FÉLREVEZETÉS és MEGBOTRÁNKOZTATÁS.

Talán nem járunk messze az igazságtól, ha kijelentjük, hogy a végidők egyik látványos jele az Isten Igéjének félreértelmezése, és hamis interpretálása, az emberközpontú „humanista", színtelen, fajsúlytalan, hitvallástalan, (Krisztus személyét mellőző) átlagos, olcsó és igénytelen prédikáció!

Azt látjuk, hogy sok helyen nemcsak keveredik és felhígul az evangélium hirdetése, hanem elvtelen megfelelés-kényszerből alkalmazkodik a korszellemhez, a kor elvárásaihoz a világiassághoz.

Ezért természetesen törvényszerű az, hogy ezek a destruktív hatások a gyülekezetekben látványosan meghasonlásokat, szakadásokat, jóvátehetetlen lelki károkat okoznak.

Tudjuk, hogy ha nincs isteni kijelentés, akkor elvadul a nép! (Példabeszédek könyve 29,18)

Ez az a szívszorítóan tragikus eset, amikor vak vezet világtalant.

Az Úr Jézus így figyelmeztet: „Hagyjátok őket, vakoknak vak vezetői ők! Ha pedig vak vezet világtalant, mind a ketten a verembe esnek." Máté 15,14

Úgy tűnik, hogy manapság egyre többen kerülnek abba a bizonyos VEREMBE,

azután a -Malakiás 2,3- borzalmas helyre,

végül majd a -Jelenések 21,8- helyre.

Sajnos ők a mai korszellem és az álpróféta megmondóemberek megtévesztett áldozatai.

Vigyázzunk tehát, nehogy közéjük tartozzunk!

Budapest, 2025. december 18.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 ADVENT

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Legyetek ti is KÉSZEN, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!" (Máté evangéliuma 24, 44)

Az Úr Jézus Krisztus visszajön!  ADVENTUS DOMINI = Az Úr eljövetele.

A Szent Biblia, az Úr Jézus Krisztus négyféle eljövetelére utal.

I.   Amikor testet öltött Betlehemben.

II.  Amikor megtérésünkkor szívünkbe érkezik.

III. Amikor meghalunk és színe elé érkezünk.

IV.Amikor visszajön ítélni élőket és holtakat.

 

Isten Igéje még időben figyelmeztetett minket, hogy készen kell Őt várnunk.

Az IDŐPONTOT senki nem tudhatja.

„Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem TÜRELMES hozzátok." (2Péter 3,9)

  Van olyan ember, aki nem törődik vele, mert nem ismeri Őt, ezért nem is várja.

  Van olyan, aki ismeri Őt, de felelőtlen és nem veszi Őt komolyan.

  Van olyan, aki ismeri Őt és boldogan, felkészülten várja drága Megváltóját, Urát, Istenét!

 

Tudjuk, hogy az Úr Jézus eljövetele mindenkinek MEGLEPETÉS lesz, mert váratlanul jön vissza.  „Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva. Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki" (Lukács 12,35-36)

 

Mi legyünk felkészülve a Megváltónk fogadására!

Várjuk boldogan a dicsőséges Urunkkal, Jézus Krisztussal való áldott és örök találkozást.  „Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok igyekezzetek, hogy Ő TISZTÁNAK és FEDDHETETLENNEK találjon bennetek békességben" (2Péter 3,14)

Mi hogyan várjuk Őt?

Köztudott, hogy az adventi időszakhoz rengeteg bibliátlan misztérium,

szokás, hagyomány, hiedelem fűződik. Így például a Szűz Mária tiszteletére tartott adventi hajnali miséhez (roráté), vagy az adventi gyertyagyújtással kapcsolatos bibliátlan rituáléhoz.

Az adventi időszakra eső névnapokhoz is sok veszélyes babonás hiedelem kötődik, így pl.

az ANDRÁS naphoz,

a MIKLÓS naphoz,

a BORBÁLA naphoz,

a LUCA naphoz,

a TAMÁS naphoz.

 

 

Az Advent megünneplésének kezdete az V-VI. századra nyúlik vissza. A katolikus egyházban 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az advent megünneplését.

Az adventi koszorú hagyománya abból a pogány hiedelemből származik,

hogy a kör (varázskör) megvéd a gonosztól.

Ezt a hiedelmet újította fel Johann Heinrich Wichern német lelkész,

aki 1838-ban fából egy hatalmas csillárt készíttetett, melyen 24 gyertya állt. Később a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és négy gyertyát tűztek rá.

Kálvin János így figyelmeztet:

„A világ, különösen a SEMMITMONDÓ HAGYOMÁNYOK kötelékeit szívesen és könnyen ölti magára." „Egyesek fonák és Isten Igéjével homlokegyenest ellenkező SZERTARTÁSOKAT HONOSÍTANAK meg.  Mások, minthogy SZENTSÉGTELEN OSTOBASÁGOKKAL borítják el Istennek tisztelését, megrontják ennek tisztaságát."

***

Krisztus követőinek, akiknek a Biblia SZENT,  mindig és minden körülmények között VIGYÁZNIUK KELL, nehogy összemossák vagy összekeverjék a Szent Biblia tanítását pogány eredetű szokásokkal!

KERÜLNIÜK KELL minden bibliaellenes emberi hagyományápolást, vagy a pogánysághoz kötődő rítust!

TUDNIUK KELL, hogy Isten SZENT és szentséges hozzáállást vár el követőitől. „Az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten!" (5Mózes 4,24)

TUDNIUK KELL, hogy az ünnepekkel, a szertartásokkal kapcsolatban is csak ahhoz ragaszkodjanak, amit Isten Igéje megenged!

TUDNIUK KELL, hogy a babonás vallásos hiedelmek nem a semleges „jámbor népi kegyesség" kategóriájába tartoznak, hanem a tiszta üdvözítő hitünkre nézve veszélyesek.

TUDNIUK KELL, hogy akik ilyeneket gyakorolnak és figyelmen kívül hagyják a Szent Biblia tanítását, megsértik Isten szentségét és törvényét és magukra vonják Isten haragját!

TUDNIUK KELL, hogy a legtávolabb kell tartaniuk magukat a pogány hiedelmektől, nehogy emberi tanításokat, parancsolatokat, szentségtelen hagyományokat gyakoroljanak! 

Az Úr Jézus Krisztus mondja:  „Hiába tisztelnek engem, ha emberi tanításokat és parancsolatokat tanítanak. Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok..." Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát, hogy helyébe állíthassátok a magatok hagyományát. (Márk 7,7-9)

Jogos mennyei elvárás Isten gyermekei számára, hogy minden időben felkészülten, tisztán, hálás szívvel és örömmel várják az ő dicsőséges Megváltójukkal, az Úr Jézus Krisztussal való áldott és örök találkozást, a színről-színre látást.

 

Trencsényi László

 

 

***

Amor est catharsis vitae

 

***

A lelki fájdalmak

minden más szenvedésnél elevenebb

sokkal érzékenyebb és mélyebb sebet

marnak az emberben.

(T.L.)

 

***

IN MEDIO UMBRAE MORTIS

"Még ha a halál árnyékának völgyében..." Zsoltár 23,4

***

 

 

AMOR EST CATHARSIS VITAE

***

 

"Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal egybegyűjtlek; Búsulásom felbuzdultában elrejtém orczámat egy pillantásig előled..."
Ézsaiás 54, 7-8

***

 

AZ A RÖVID SZEMPILLANTÁS

Egyetlen pillanat
dermed az időben
a lelki szinuszgörbe
kifeszítve
sarkig kitárulva
pattanásig szétnyílva
tátong a seb

Amikor ugyanabban a
szempillantásban
tünnek fel
a lelki CATHARSIS
Zenit és Nadir
lecsupaszított pólusai

Akkorra már hirtelen
érintve van minden
a krízisen innen
csak egy lépés a szakadék

Amikor már nem hiányoztam senkinek
kimenekülve azonnal
elmaradt az időben
akit szerettem
család
barát
otthon
haza
szerelem
hirtelen ért véget

IN MEDIO UMBRAE MORTIS

Amikor minden
KEGYELEM

A catharsis múlhatatlan
mindörökre nyílt seb
vérző
eleven
felkavaró
szívszorító
porba roskasztó
kegyetlen
leírhatatlan
elmondhatatlan
csillapíthatatlan
robbanásig felfutó fájdalom

És akkor ugyanabban a
szempillantásban
minden más idősíkba kerül
AZONNAL és
MINDÖRÖKRE!

Trencsényi László

 

 

 

 

 

***

CANTICUM AMORIS

***

IN MOMENTO INDIGNATIONIS ABSCONDI FACIEM MEAM PARUMPER A TE
"Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal egybegyűjtlek; Búsulásom felbuzdultában elrejtém orczámat egy pillantásig előled, és örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad." Ézsaiás 54, 7-8

***

NAM ET SI AMBULAVERO IN MEDIO UMBRAE MORTIS NON TIMEBO MALA QUONIAM TU MECUM

"Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy." Zsoltár 23,4

***

QUIA AMORE LANGUEO

(Canticum Canticorum 5,8)

***

 

 

QUIA FORTIS EST UT MORS DILECTIO
„Mert erős a szeretet (szerelem), mint a halál." (Énekek Éneke 8,6)

***

 

Van, ami
több mint emlék
a beágyazott végtelenbe
lüktető
láthatatlan
mély hajszálerekkel
féltőn
begyökerezve
észrevétlen, néma
csöndbe burkolva,
temetve
valahogy mégis
életjeleket ad.

Kétségtelenül
van olyan, ami
minden támadást
halálos, sebzett
roncsoló hatást
túlélve
végig megmarad
elevennek,
kikezdhetetlennek,
kitéphetetlennek,
elfojthatatlannak,
elpusztíthatatlannak,
törölhetetlennek.

Csak egy megunt, 
eldobott
szerelem foszlány
elfelejtve,
amit Ő 
mellőzve
óvatlanul
tizenhat évesen,
szűzi tisztán
vigyázatlanul 
mégis meghagyott.

Rejtve,
kiszolgáltatottan,
árván,
észrevétlen,
gondozatlanul,
dideregve,
meghúzódva,
túlélve mindent
mégis megmaradt.

Így maradt
végül örökül
énrám, mint
egyedül érintettre
kései ajándékul
életéből
szépségéből
szerelméből
egy ottfelejtett,
gazdátlan
törékeny,
reszkető,
szerelem szilánk!

Trencsényi László

 

 

 

 

 

***

QUIA MISERICORDIA TUA MAGNA EST SUPER ME

ET ERUISTI ANIMAM MEAM EX INFERNO INFERIORI

"Mert nagy én rajtam a te kegyelmed,

és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból."

Zsoltár 86,13

***

 

 

VIAM VIRI IN ADULESCENTULA

(Példabeszédek 30,19)

***

 

VOLTUNK egymásnak

Akkor még szinte gyerekek voltunk,

mélyen őszinték, tapasztalatlanok

és minden tekintetben tökéletesen védtelenek.

Ő tizenhat éves volt,

mint frissen kibomlott rózsa.

Én tizenkilenc.

Ő nem változott,

én folyton változom.

Ő megmaradt fiatalnak.

Akkor is az volt,-

tizenhat éves-

amikor utoljára láttam.

 

 

Öt boldog, felejthetetlen hónap adatott.

És mi meghatódottan ott lehettünk egymás örömére.

Sietve írtuk lázas szerelmünk napjait.

Finom érzékenységgel osztottuk meg álmaink.

Buzgón, nagy lelkesedéssel terveztük közös jövőnk.

Körültekintő meghittséggel ápolgatva zsenge kapcsolatunk,

vigyázván vigyázva, féltőn féltegetve,

hogy jaj, csak megmaradjon,

és ki ne kezdjék a csalódások rozsdafoltjai.

 

Minden érzelmi kapcsolat mindvégig megmarad törékenynek.

 

Mindketten tudtuk, hogy a kívül hordott szív a legsebezhetőbb.

És mi felkészületlenek, védtelenek voltunk.

A vihar kiszámíthatatlanul, váratlanul érkezett

ismétlődő csapásai alatt egyszerre minden összeomlott.

Hírtelen minden elpattant, szétrobbant örökre.

Nyomában riasztó örvény, mély rés, szédítő szakadék, tátongó seb maradt.

És mi tehetetlenül figyeltük ahogy

a csillapíthatatlan fájdalom felkorbácsolt vad hullámain,

megsebzett életünk szilánkos, pengeéles roncsain

egymástól egyre távolodva sodortatunk tova.

 

Néha még azóta is

a széthullt szerelem

fuldokló szövetein

időnként átszivárog

a könny

és a fájdalom.

 

A meghitt szerelmi kapcsolatban az évtizedek mellékesek,

értelmezhetetlenek és elhanyagolhatóan lényegtelenné, jelentéktelenné törpülnek.

 

Ha valaha valakit igazán szerettünk,

Ő egy más idősíkba kerül.

Valahogy mindig féltve és elérzékenyülve rejtegetjük örökre.

 

Ugyan a megrendült időben és térben

feltartóztathatatlanul távolodunk,

de a lélek rejtett hullámverésein

évtizedek múlva is hajszálpontosan jelez,

és a megható mélyben érzékenyen rezonál.

Bár jól tudjuk, hogy ennek- a történtek miatt,

és annyi évtized után,

már rég halottnak kellene lennie,

mégis, - annak ellenére is,

érthetetlenül és felfoghatatlanul

valahogy mégis elevenen él.

 

Az őszinte szerelemkapcsolat emlékezete megbonthatatlan, temethetetlen és törölhetetlen.

 

Ő azóta is tizenhat éves maradt.

Ő semmiképpen sem egy a sok közül.

Ő soha nem lehet idegen, vagy közömbös.

Ő azért született, hogy megmaradjon örök tizenhat évesnek.

Ő azért született, hogy megmaradjon szépnek és vonzónak.

Ő azért született, hogy egy legyen azon kevesek közül

akik visszavonhatatlanul beléptek az életembe.

Ő azért született, hogy amit nekem Ő adni tudott, az törölhetetlen maradjon.

 

Az Énekek Énekében évezredek óta ragyogó szent, őszinte, forró,

tiszta, izzó, lángolva lobogó szerelem, addig ismeretlen volt.

Akkor váratlanul valóság és megtapasztalás lett.

Ő pedig engedte, hogy azzá legyen,

engedte, hogy szeressem.

 

Mennyire szerettem!

 

Ő szabadnak született.

Ő nem ismert megkötöttséget.

Ő nem tudott igazán elköteleződni.

Ő tisztában volt értékeivel, vonzó szépségével.

Ő egyszerűen élvezte, ha hódolat veszi körül.

Ő igényelte az elismerést, a csodálatot.

Ő tudta nagyvonalúan, felülről értékelni a dolgokat, a történéseket.

 

Már soha többé nem kerültünk közel.

 

A múló időben Ő sem tudott törölni, amint én sem tudtam.

Amikor zavartan és elfogódottan egymásra gondolunk

tudva, hogy -valahol-  még élünk, és még megvagyunk.

Több ez hideg érzéketlen tudomásulvételnél.

 

Az őszinte szerelmi kapcsolat végül

sokkal maradandóbb imakapcsolattá szépül.

 

Az imakapcsolat hervadhatatlan, időtállóbb és szilárdabb a kornál.

Végig megmarad sérthetetlennek, kikezdhetetlennek és végtelennek.

Gyógyítóan és sértetlenül ível át sebeken, könnyeken, gátakon, kétségbeesett lelki romhalmazokon.

 

Sok-sok évtized után

Ő mégis tizenhat éves maradt

frissen,

egészségesen,

szépségesen,

vonzóan,

illatosan,

kibomlott rózsaként

ezután már

ö r ö k r e.

Trencsényi László

 

 

***

 

***

"Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja." (Énekek Éneke 8,6)

***

A szépség, hogyha már kinyílt,
nem válik barna röggé;
virág, ha egy napig van itt,
egynap van itt örökké.

(Devecseri Gábor)

***

"Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza."

(Pilinszky János)

***