Áhítat
„..és a ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal
az Istenben” Kolossé 3,3
Jézus menedékem,
Beléd rejtőztem én,
mint rügy a fába,
mint dal a madárba,
mint illat a virágba,
s Belőled hajtok én.
Trencsényi L.
1994.12.12.
*****************
Reggeli
áhítat
Mily gazdagon alkottál Uram?
Csak állok mozdulatlan,
amint rám borul védőlepled az
ég.
Azúrtükör fényözönben
aranysugarakat szórtál a hajnali égen.
Én csak elnézem ámulattal,
miként omlik le minden gát,
s töri át szívemben, szinte
mozdulatlan,
kegyelmed lángja a sötét
éjszakát
Trencsényi L.
1992.08.20.
*****************
Imádság
a természetben
Mély csendben
lenyűgözve állok itt a kertben.
Szél se rebben, s áldott
tavaszi eső szitál.
Áldalak az esőért Uram,
amint gondoskodtál a szomjas
földünkről.
Apró madárkák örülnek velem,
rigók tengelicek, erdei
pintyek ujjonganak nyelvükön dicséretet.
Istenem nagyon szeretlek.
Istenem nagyon szeretek élni,
Neked zengeni itta földön
és alkotásaidban
gyönyörködni.
Trencsényi L.
1992.05.02.
*****************
Imádságos
szívvel
Veled örülök Istenem,
mert drága vagy nekem!
Veled dobban a szívem, s
dicsér ajkam mert megismertelek.
E világ melyben élek áldás nekem.
Kezed munkájában gyönyörködik szemem.
Örülök a földdel, örülök a
fákkal.
Örülök minden égi madárral.
Örülök a fénnyel az őszi
esővel,
a napsütéssel,
csenddel, simogató széllel.
Örülök mindazokkal, mit Atyám
alkotott mert én szabad vagyok.
Szabad vagyok Örülni, Úr Jézus neked. Tetteid,
csodásak áldottak készek.
Tökéletes minden rezdülésed
és én élek, s élhetek veled.
Köszönöm, hogy én is
örvendező gyermeked lehetek!
Trencsényi L.
1992.09.
*****************
Tél
reggeli áhítat
Csodálatos volt Uram, ma a
havon meglátni, a szivárvány minden színében tündöklő jégkristályokat, és az
égen törékeny csillagaid énekében meghallani teremtő szavadat, és megérezni a
hajnal pirkadatba simuló halvány bíbor arcán a lenyugvó hold, reggelt hozó
illatát.
Téged áldottalak Uram,
hogy én is része lehetek
teremtett világod végtelen gazdagságának
Trencsényi L.
1993.02.21.
*****************
A
gerle éneke
A tikkadt föld ma esőt kapott.
A gerlét néztem, amint
csapzott tollait rendezte sorra,
és megpihent, majd megszólalt
s dalt zengett önfeledten.
Akkor ott valamit
megértettem.
Így voltam én is Uram, porlepte gerléd,
kitikkadt, megfáradt,
daltalan néma madarad!
Pocsolyák vizétől bűzös
tollaim rád áhítoztak.
S akkor jött az áldás, mint
zápor!
Tisztított-mosott felüdített,
szabadított!
Én néma kis gerléd most
megszólalok,
Amíg csak élek, szeretnélek
ilyen önfeledten
Téged áldani, mert jó élni
veled Istenem
Trencsényi L.
1993.07.15.
*****************
Beteljesedett
(Lelkésszé szentelésemen)
„Mert hű az, aki ígéretet tett” Zsid.10,25
Zokogtam térdelve egy élet
áldása alatt, s a templomfalak zenéltek.
A Lélek érkezett
szelíden, utat tört szívemen, kicsordult
szememen s megeredt nyelvemen a dicséret, hogy már Élek.
Mióta az Élet forrása szívemben
felfakadt, s minden gát, fal kiszakadt előtted Uram, jóságod mint zuhatag
ömlött, tisztított, mosott, takart, táplált, fürdetett, mert hű vagy te Uram s
ígéreted beteljesedett.
Trencsényi L.
Debrecen, 1994. 11. 25.
*****************
KÉRÉS
Lelked által emelj fel Uram!
Zökkents ki a bűn fakasztotta
lehangoltságból.
Ne engedj megfásulnom,
beletörődnöm az embertelenségbe,
az igazságtalanságba.
Ne engedd bezárulni a szívem
soha
a szenvedések láttán.
Segíts mozdítani karom,
hogy segíthessek a rászorultakon,
és ha csak ez segít,
arcomon gyújts mosolyt Uram.
Segíts, hogy szavaim utat
találjanak
azokhoz, akiket elérni akarsz
.
Úr Jézus taníts meg másokért
élni, hogy tudjak odahajolni, merjem
megsimogatni a lelkeket.
Taníts mosolyt gyújtani.
Taníts úgy élni, hogy csak
szeretni tudjak, mindig csak szeretni!
Trencsényi L.
1996.
*****************
HA JÉZUSRÓL ÉNEKLEK
Ha Jézusról énekelek,
úgy szeretnék, mint a
pacsirta
itt lenn a földhöz kötve
emberközelben
vagy ott fenn
az ég magasában .
Én is
így szeretnék
énekelni majdan
a mennyei karban.
Úgy szeretnék, mint a
mécsvirág
mikor fehéren bontja szirmait
és sötét éjszakákon át
boldogan zeng
a tisztaságról
még itt lenn
a sárban is
az élet szépségét
hirdeti.
Trencsényi L.
1997.03.03.
********************
Korán, fiatalon felnőttél a
(V. Anitának)
*******************
********************
KÖNNYEK
(F.Évának)
Riadt
voltál, mint az őzike
ha
nem mondtad volna is
tudtam,
hogy baj van.
Elsírtad,
hogy
még nem mered zaklatott szívedet
az
Úr elé tenni,
mert
megkeresztelkedni csak örömmel lehet
és
az eső is esik,- mint könnyeid a földre
és
nem lehet ott akárki
és
nem lehet rajtad akármi,
mert
az Úr előtt csak fehérben lehet megállni,
kívül
- belül tisztán.
Csak
tudna mindenki
így
nemet mondani
még
akkor is,
még
az utolsó pillanatban is,
ha
amit legjobban szeret és vár
egy
karnyújtásnyira van már.
Tudom,
ha
egyszer Isten színe előtt állsz majd
az
őszinte lesz és örök.
Felejthetetlen.
ÜNNEP!
Trencsényi
L.
1999.04.25.
******************************
KICSI VIRÁG
A
korán nyíló virágok sokat szenvednek
(T.Krisztinának)
"Mert
nektek adatott az a kegyelem a Krisztusért,
nemcsak
hogy higgyetek Őbenne
hanem,
hogy szenvedjetek is Őérette." Filippi 1,29
Korán, fiatalon felnőttél a
KEGYELEMHEZ.
A
korán nyíló virágok
sokat
szenvednek, mert
a
tavaszt hirdetik a fagyban.
Viharok,
orkánok tépik szaggatják
gyönge
szirmukat, s a durva rögöket
még
nem puhította csendes eső.
Csak
azért kell szenvedned,
mert
kinyíltál a télben,
és
mennyei hírt hoztál az
"örök
tavaszról"
ezért
fájsz a fagynak, szélnek,
durva
rögnek, a jéghideg világnak,
ezért
bánt, és akar még magának.
Nem
baj,
ha
nyitva a szíved
edzett
leszel, s szabad
csak
hirdesd tovább
a
tavaszt egész lényeddel,
mert
már ismered Istened
az
Urat, Aki itt jár.
Ne
félj, kicsi virág,
éppen
időben nyíltál!
Trencsényi
L.
1999.
05. 02.
*********************
KÖZEL
AZ ÚRHOZ
(P.Eszternek)
"Akik
hozzám közel vannak,
azokban
kell nekem megszenteltetnem,
és
az egész nép előtt megdicsőíttetnem."
3Mózes
10,3
Élni
csak így lehet, - közel az Úrhoz
s
itt maradni végleg: Ez az Élet!
Oly
közel a menny!
Csak
egy szívdobbanásnyira!
Megszentelt
lett az a szív,
mely
a Lélek temploma.
Ott
a hit jó illata
mint
üde rózsabimbó
kibomol,
s mindenkit aki hallja
átkarol
Isten
végtelen
hatalma.
Őt
megszentelni csak így lehet:
szelíden,
levetett sarukkal,
mély
áhítattal
ahogy
kimondod
a
legdrágább nevet:
JÉZUS
KRISZTUS
Kit
a legjobban szeretsz,
Lelkével
itatta át szomjas szívedet.
Azóta
meghitt csendje,
békéje,
nyugalma,
súlya,
hatalma van
ajkadon
szent nevének:
JÉZUS
KRISZTUS
Megváltód
lett Ő, mióta tudod
mennyire
szeret,
hogy
érted is állt a kereszt
hol
szent vérét ontotta,
és
Lelkét adta neked,
Ne
félj!
Ő
megmondta,
nem
hagy el soha.
Bárhol
jársz Ő elkísér
mert
Ő már neked
Urad
és Istened
Ki
a legjobban szeret,
mindenek
felett:
JÉZUS
KRISZTUS
Trencsényi
L.
1999.
09. 25.
***********************
MÉGIS
SZABADON
(Sz.Erikának)
"És
aki téged egy mérföldútra kényszerit,
menj
el vele kettőre.- Máté 5, 41
Magyarnak
születtél a Vérke partján.
Sóhajok
hídja lett a hazád,
ahol
még a föld is szögesdróthálót terem.
Itt
az útmenti vadvirágokat könnyekkel öntözik.
Nyílt
seb a test, és a vértől nem látszik a szív.
Csak
a fájdalom határtalan.
Az
emberi határok
szörnyű
mérföldútjain meghasadnak az evidenciák.
A
közel is oly reménytelenül távol,
ahol
a testvértornyok közt drót feszül, és csak a felhők,
a
madarak és a harangok szabadok.
Ahol
félreállítva,
őrtornyok
és farkaskutyák között vársz a sorodra,
ahol
megalázó az idegen nyelven elhangzó parancsszó.
Itt
még egy lépés is nehéz, nem egy mérföldnyi
-
ekkora teherrel.
De
te mégis szabadon járod a második mérföldutat,
mióta
szíved az Úrnak adtad, felvéve a keresztet.
Ezt
csak a krisztusi szeretettel csordultig telt szívűek bírják.
Akik
önmagukat megtagadták,
és
mertek felállni a bűn vámosasztalától a "Kövess egem--re.
Akik
partra vonták, és veszni hagyták a kinccsel telt csónakot.
Akik
elhagyván mindeneket,
beledobták
mindenüket ama mennyei perselybe,
hogy
mentsenek lelkeket.
Te,
aki annyiszor indultál szorongva határokon át,
keresve
helyed mindkét hazában,
MEGTALÁLTAD
már
ama mennyeit.
ÁTLÉPTÉL
a
legnagyobb határon,
hol
az Úr vár!
MEGTANULTAD,
hogy
az Úr előtt nincs akadály.
Hirdesd,
hogy mind boldog, aki zörget,
mert
Jézusod által neked is
a
Mennyek Országa lett,
ÉDESANYAFÖLDED.
Trencsényi
L.
1999.
06. 10.
*****************************
A CSILLAGOK ÉLNEK
(G.
Zsuzsinak)
„
Legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtelen gyermekei ez elfordult
és elvetemedett nemzetség közepette, akik között ragyogtok mint csillagok a
világban” Filippi 2,15
A
csillagok égő lámpások a tusfekete égen.
Távoli
forró hatalmas napok, a jeges űrben.
Ragyogó
útjelző fényszilánkok a sötét földön.
A
csillagok érzékenyek, törékenyek,
feddhetetlenek
és tiszták a bűnösök között.
A
csillagok Teremtőjükért ragyognak és másokért égnek.
A
csillagok mind boldogok.
Csillagnak
lenni kiváltság!
Csillagnak
lenni kegyelem!
Csillagnak
lenni küldetés!
Csillagnak
lenni boldogság!
Még
nem is sejthetted,
Hogy
miért féltett ennyire
Istened,
Amikor
kimentve a halálból
Lehajolt
érted és
Felemelt
az út porából
Hogy
élhess!
Mennyire
féltett,
Ki
előbb szeretett
hogy
megtalálhasd Őt,
Fiatal
szíved ajtaján zörgetett,
Ő
gyújtott lángra
A
Lélek tüzével.
Ki
életével fizetett
A
kereszten érted.
Gyöngéden
szent kezébe vett
És
letett,
"Őrizve
mint a szeme fényét"
Hogy
rendületlenül mutasd
A
HAZA vezető utat,
Mert
Krisztus gyermekének
Ragyogni
kell, égni kell
Hol
Ő van, a sötétségnek múlni kell
és
hirdetni kell az Úr szavát
Mert
Krisztus fényét
Ragyogni
tovább
a
legnagyobb
boldogság!
Trencsényi
L.
2000.
04.29.
*****************************
SZELIDSÉG
ÉS KEGYELEM
(L.Ágnesnek)
„Elég
neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végezetik el.” 2 Korinthus 12,9
Élni
csak így érdemes
Krisztusi
szelíden!
Amint
a kismadárnak
Elég
egy csöpp harmat.
Amint
a kis hangyának
Elég
egy fűszál.
Amint
a méhecskének
Elég
egy csöpp nektár.
Így
fogadtad
Krisztusi
szelíden
A
kegyelmet!
Mely
mindig elég arra,
hogy
szíved melegen tartsa.
Csak
az elég, mit Jézus ad,
Éhezd
és szomjazd, az igét
Amíg
belőle élsz,
Isten
szűrheti át
szíveden
szent üzenetét.
És
a rászorultak mindig megtalálnak
ha
mosolyod nyomán
Boldogság
fakad
Így
segítsd a megfáradtakat
Krisztusi
szelíden
ha
megteszed a tőled telhetőt
Az
Úr érlelni fogja
az
elrendelt időt.
Trencsényi
L.
2000.04.25.
*************************
Fészekmeleg
(G. Orsolyának)
"Tollaival betakar téged, szárnyai
alatt oltalmat találsz."
Zsoltár 91,4
Bár
kívül törnek a gallyak a viharban
félelmetes
villámok cikáznak az égen
remeg
a föld és didereg minden a bajban, de odalenn a fészekaljban
nagy
békesség van és nyugalom.
Ha
torlódnak fölötted
a
mindennapi gondok,
csalódások
villámai hasítnak szívedbe és pattanásig feszit az igazságtalanság, hogy nem
tudod mi lesz,
de
neked
mégis
naponta már van hova
meghitten
és mosolyogva
lehajtani
fejed,
mert
vár ama bizonyos
" fészekmeleg "
Megváltó
Jézusod karjaiban
Trencsényi L.
1999.
09. 15.
AZ ÚR JELENLÉTE
Te
is mint mindenki
vizsgáztál a bajban.
Fiatal szíved,
Isten kezébe téve tudtad,
hogy gyógyulás lesz abban az
órában
ha szól az Úr!
Te,
aki készülsz
gyógyítani
tudtad, hogy
bármit mutat a lelet
feltartóztatni úgysem lehet a
mennyei kegyelmet,
mert jó az Úr!
És minden hívő tudja,
hogy Nélküle hamis
minden diagnózis
és csak Jézus az Úr a bajban!
Anita, ugye nem felejted,
hogy Aki kezéből ki nem
ejthet
betakargat,
védő oltalmával,
s a bajokat lezárja
Teremtő szavával
mert szeret!
És
az Ő szavára
nincs lehetetlen
és bármilyen hihetetlen
egyszer csak
gyógyul a beteg,
mert az Úr zárójelentése:
szent jelenléte.
Trencsényi L.
1999. 04. 20.*******************
