Az Úr Jézus Krisztus mondja:
„Mivelhogy
a gonoszság, megsokasodik a szeretet sokakban meghidegül.”(Máté 24,12)
Mi
lenne velünk Krisztus nélkül ebben a kegyetlen, elhidegült világban?
Mi pedig lelki értelemben éppen ennek az ellenkezőjét, a globális lehűlést, az Istentől való elhidegülést tapasztaljuk.
Ebben a
könyörtelen világban nem túlzás Tóth Árpád gondolata:”…köztünk a roppant, jeges
űr lakik..”
Mindannyian
tapasztaljuk, ahogy a jégcsapszívek szúrnak.
Nagyon
hideg lett a világ és kitapintható az igazságtalanság, az irigység, a gőg,
a büszkeség, a nagyravágyás, a haszonlesés, a harag és a gyűlölet.
Isten
nélkül így él a világ az embertelenségben, és szenved a szeretet hiányától.
„Mivelhogy
a gonoszság, megsokasodik a szeretet sokakban meghidegül.”(Mt 24,12)
Szeretet
nélkül nem lehet sokáig kibírni.
Így
élünk vacogva, részvét nélkül az embertelenségben, és szenvedünk tovább a
szeretet hiányától mindaddig, amíg nem találkozunk Jézus Krisztussal.
Az Ő kegyelme
és irántunk való mérhetetlen szeretete törte meg a mi szívünkben is a „lelki
jégkorszakot.”
A két
évezred alatt számtalan ismertetőjele volt a keresztyénségnek, de csak egy
marad örök.
Nem a különböző jelképekről, sem a betanult szólamokról, hanem csak a szeretetről ismerszik meg Krisztus tanítványa.
Trencsényi László
református
lelkiásztor
