Az öregség az alázat iskolája Írta: Cseri Kálmán

Világ világossága

Az ökumenikus világmozgalom hátteréről: Alföldy- Boruss Dezső

A házasság alapja és értelme

Cseri Kálmán: Miért van szükség hitvallásra?

Az Úr Jézus az Út, az Igazság és az Élet

Az ellenség szeretete

A Jehova Tanúi központi tanításának cáfolata

A Biblia négyféle hitről tud Írta: Dr. Sebestyén Jenő

Házasság, család, szexualitás

Az idő telik, vagy múlik? Dr. Joó Sándor

Mi a teendő, ha Jehova Tanúival találkozunk?

Szikszai Béni: Szentek-e a szentek?

Gyógyulás a depresszióból: Dr. Pálhegyi Ferenc

Cseri Kálmán: Reménységgel gyászolni

Cseri Kálmán: A szenvedés oka és célja

A dordrechti kánonok

Kálvin az igehírdetőkről

TEENDŐINK AZ ÜLDÖZÉSBEN Dr. Ravasz László lelki végrendelete

Dr.Sipos Ete Álmos: Református hitvallási hangsúlyok

Az utolsó idők jelei

LÉTEZNEK igazán tiszta és boldog szerelmek?!

A "dicsőítő keresztyén rockzene" hátteréről

Tetoválás és a Biblia

A predestinációról

Cseri Kálmán: Az üdvözítő hitről

Sipos Ete Álmos: Az üdvösség rendje

Sipos Ete Álmos: Milyen a valódi megtérés?

A pszichológia veszélyei

A tanítványság kritérumai

Jézus tanítása az elhunytakról

A kártyajáték veszélyei

Életmentő üzenet

A házasság szépségéről

A Golgota Gyülekezet hátteréről

Krisztus vagy szombatnap?

Valódi hit vagy élményvallás?

LÉLEK VAGY SZELLEM?

Az igaz megtérés jelei

C.H.Spurgeon: Missziós mulattatók avagy a bárányokat legeltessük, vagy ...

ISTEN FIGYELMEZTETI GYERMEKEIT

Keresztyének szórakoztatása?

A bárányokat legeltessük, vagy a kecskéket szórakoztassuk?

    Bűn tanyázik az Úr követőinek táborában, oly kirívóan arcátlanul, hogy a legrövidlátóbbak előtt sem maradhat észrevétlen.

Az elmúlt pár év folyamán ez a bűn rendellenes mértékben növekedett meg. Úgy hatott, mint az egész tésztát megerjesztő kovász.

Az ördög ritkán végez agyafúrtabb munkát, minthogy elhiteti az egyházzal, hogy missziójának része az emberek szórakoztatása - megnyerésük érdekében.

A puritánok bátor evangélium-hirdetésétől az egyház fokozatosan tompította bizonyságtételét, majd rákacsintott kora léhaságaira és mentegetni kezdte őket. Azután eltűrte jelenlétüket a falain belül.

 Most pedig azonosul velük a tömegek elérésének céljából.

                Az első ellenvetésem, hogy a Szentírás  sehol sem beszél az emberek szórakoztatásáról, mint az egyház feladatáról.

Ha keresztyén cselekedet lenne, akkor miért nem szólt róla Krisztus? „Menjetek szerte a világba és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.”

Az üzenet teljesen világos. Megtörténhetett volna, hogy hozzáteszi: „és mulattassátok azokat, akiknek nincs gusztusa az evangéliumra”.

Ilyen szavakat azonban nem találunk. Ilyesmi Jézusnak nem jutott eszébe. Nézzük csak újra: „adott némelyeket apostolokul, prófétákul, másokat pásztorokul és tanítókul a szolgálat végzésére”.

Hogy kerülnek ide a mulattatók? A Szentlélek hallgat róluk.

A prófétákat vajon azért üldözték, mert szórakoztatták az embereket vagy, mert a mulattatást választották?

A koncerteknek nincsenek mártírjai.

A szórakoztatás kibékíthetetlen ellentmondásban áll Krisztus és apostolai életével, tanításával.

Mi volt az egyház hozzáállása a világhoz?

 „Ti vagytok a föld sója” – nem édes cukorkája – amit a világ kiköp és nem nyel le. Rövid és éles volt a kijelentés: „Temessék el a halottak a halottaikat”.

Az Úr Jézus halálosan komolyan gondolta ezt.

Krisztus sokkal népszerűbb lehetett volna - amikor tanítványait kiküldte -, ha több színpompás és kellemes elemet hoz divatba missziójában.

Nem hallottam, hogy azt mondta volna: „szaladjatok ezek után az emberek után Péter, és mondjátok meg nekik, hogy holnap más stílusú lesz az istentiszteletünk, rövid és megnyerő kis prédikációval fogunk kellemes estét rendezni az embereknek. Mondd meg nekik, hogy biztosan élvezni fogják. Siess Péter, valahogy meg kell fognunk az embereket!”

Az Úr Jézus sajnálta a bűnösöket, sóhajtott és zokogott felettük, de soha nem akarta szórakoztatni őket

Az újszövetségi levelekben is hiába keresnénk bárhol az evangéliumi szórakoztatást. Azok üzenete más: „Gyertek ki, maradjatok kint, maradjatok kint tisztán!”

Az olyan megközelítés, ahol ezek közül valamelyik hiányzik: BECSAPÁS!

A levelek szerzői feltétel nélkül megbíztak az evangéliumban és semmilyen más fegyvert nem használtak.

Miután Pétert és Jánost bebörtönözték prédikációjuk miatt, az egyház imaalkalmat tartott, de NEM ezt imádkozták: „Uram, adjad a te szolgáidnak, hogy egy kis ártatlan kikapcsolódás révén, bölcsen és másoktól eltérően mutathassuk meg ezeknek az embereknek, milyen boldogok vagyunk.”

Hacsak nem hagyták abba Krisztus prédikálását, nem volt idejük mulatságokat szervezni.

Az üldöztetés által szétszórattak és mindenhova elmentek az evangéliumot prédikálni. „Feje tetejére állították a világot.”

EZ A KÜLÖNBSÉG!

Uram, tisztítsd meg Egyházadat minden rothadástól és szeméttől amelyet az ördög varrt a nyakába, és vigyél vissza minket az apostoli módszerekhez.

Ha megvizsgáljuk akkor azt tapasztaljuk, hogy a mulattatás missziója nem éri el a remélt eredményt.

HATÁSA ROMBOLÓ A MEGTÉRTEK KÖRÉBEN.

A SZÓRAKOZTATÁS MISSZIÓJA NEM EREDMÉNYEZ MEGTÉRTEKET.

Szolgálatunk számára a legégetőbb szükség, hogy a hívő tudomány összeforrjon az elmélyült lelkiséggel, mert az egyik úgy fakad a másikból, mint gyümölcs a gyökérből.

Biblikus tanításra van szükség,

olyan mélyen megérettre és megéltre,

hogy az tűzbe hozza az embereket!

Írta: Charles Haddon Spurgeon „Missziós mulattatók” címmel

Berlini Kiáltvány 1909

Cseri Kálmán: Mi a szekta és ki a szektás?

Mit jelent református keresztyénnek lenni

Jézus Krisztus páratlan személye

Szabadulás az aggódásból

Lelki jégkorszakban élve

Mindennapi békességünk forrása

A BÉKESSÉG megléte mindig is nagy értéknek számított, mégis ez ellen vétkezünk talán a legtöbbet. Hiába beszélünk oly sokat lelki, társadalmi vagy politikai békéről, ennek ellenére nem lett jobb a világunk, se békésebb. Mi magunkon is sokszor megdöbbenünk, hogy mennyire békétlenek, türelmetlenek, könyörtelenek tudunk lenni másokkal, de sokszor szeretteinkkel szemben, sőt még önmagunkkal szemben is.

Tudjuk, hogy a Biblia nem szépíti az emberekről alkotott képet. Többek között ezért állítja rólunk ilyen leplezetlenül az igazságot:
"Titeket is, akik egykor Istentől elidegenedtek, és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt....-
Kolossé 1,21

Igen, ilyen tragikus a helyzetünk Isten nélkül!
Ø ELIDEGENEDETTEK
Ø ELLENSÉGES GONDOLKOZÁSÚAK
Ø GONOSZSÁGOT CSELEKVŐK
Azért halmozzuk napról-napra a bűnt, mert békétlen szívünkben állandó harcban állunk Istennel. Amíg az ember számára idegen fogalom az Isten békessége, addig kényszerpályán van, és önmaga próbál produkálni valamit, napi kompromisszumokat kötve a világgal, hogy egyáltalán létezni tudjon. Mivel pontosan tudja, érzi, hogy a belső békesség hiányában a szívében csak káosz van, és folyamatos harc dúl.

MILYEN AZ ÉLET ISTEN NÉLKÜL?
1. Megbolydult, felfordult élet
Ha Isten békessége nem kell, akkor marad az örökös nyugtalanság, az állandó felkorbácsolt életritmus, a sértések, bántások állandó feszültsége, a stressz, a zaklatottság, melyek nyomása alatt csak őrlődni lehet.
2. Terméketlen, öncélú élet
Ha Isten békessége nem kell, akkor marad az egocentrikus, a külvilág felé zárt, érzéketlen élet. A békétlen ember soha nem éri utol önmagát, soha nem jut munkája végére, mert önmagának él és már pihenni, megállni sem tud igazán, mivel a soha nem elég szédítő örvénye húzza egyre lejjebb.
3. Letargikus élet
Ha Isten békessége nem kell, akkor kitapintható a lelki válság, az érzelmi sivárság, és hamarosan megjelennek a kiégés jól ismert jelei. ( Hazánkban a depresszió szinte már népbetegséggé vált.) Persze istentelen gyógymódokban, pótszerekben éppen van elég! Ilyen esetben a hiszékeny ember kapkod fűhöz-fához s így teljes kiszolgáltatottságában könnyen játékszerévé válhat gonosz erőknek.

Olyan ez, mint egy hatalmas völgyzáró duzzasztógát, melynek betonfalán a nagy nyomás következtében hajszálrepedések jelennek meg, és már kezd átszivárogni a víz. Mindenki tisztában van vele, hogy ekkor már a legnagyobb őrültség volna azt takargatni, szépítgetni, kozmetikázni. Ekkor már csak egyet lehet tenni: menekülni kell!

VAN MEGOLDÁS!
A Biblia szerint minden elkövetett bűnnek van következménye, mert a bűn zsoldja: halál! Nem lehet tehát senkinek békessége addig, míg a bűn kérdése nincs rendezve!
Tudjuk e mi a békétlenségünk legfőbb oka?
Az, hogy kizárjuk életünkből a Békesség Fejedelmét, Jézus Krisztust. Hogy bűneink árja el ne borítson minket, ma még odamenekülhetünk HOZZÁ, az egyetlen védett helyre!
NINCS MÁS MEGOLDÁS!
NINCS MÁS MENEDÉK!
Jézus Krisztus mondja: "Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.- János 14,27
Valóban csoda az, hogy mi még élünk! Ez Isten nagy kegyelmének a jele! Bűnbánattal, imádságban, valamennyien megvallhatjuk:

Bocsásd meg Uram, hogy én is elidegenedett ember voltam, hogy én is ellenséges, gyűlölködő voltam veled szemben, hogy én is minden gonoszságra fogékony voltam. Mi lett volna velem nélküled? Köszönöm, Úr Jézus, hogy megmentettél, és Te lehetsz az én Békességem!

JÉZUS KRISZTUS HELYREÁLLÍTOTTA
KAPCSOLATUNKAT AZ ATYÁVAL!
Az Úr Jézus Krisztus, a Békesség fejedelme által Istentől készített megoldást kaphatunk életünk minden gondjára-bajára!
Jézus Krisztus a kereszten meghozott áldozatával olyan békességet szerzett, amely minden értelmet felülhalad, melyben megnyugszik a zaklatott lélek, amelyben ellenállhatunk minden viharnak, amelyben lecsendesednek körülöttünk az élet vad hullámai.
Jézus Krisztus által az egyetlen MEGOLDÁS, a valódi BÉKESSÉG érkezik, mivel Őt azért küldte hozzánk e földre az Atya:

" ...hogy általa békéltessen meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. Titeket is, akik egykor Istentől elidegenedtek, és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt, most viszont megbékéltetett emberi testében, halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé.- Kolossé 1, 20-22

Jézus Krisztusnak a kereszten kiontatott vére által bűnbocsánatban részesülhetünk és a Benne való hit által befogadást nyerhetünk a mennyek országába.
"Jézusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.-1 János 1,7

A BÉKESSÉG FORRÁSÁNÁL
A legcsodálatosabb Istentől kapott lehetőségünk az, hogy akár ma is létrejöhet az állandó, meghitt, élő kapcsolat a Békesség Fejedelmével az Élet Forrásával, Jézus Krisztussal! Boldog ember az, aki befogadja őt a szívébe!
Jézus mondja:
" Aki abból a vízből iszik, amit én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne- János 4,14
"Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek- János 7,38

Soha ne hagyjuk el az élő vizek forrását, az éltető Igét, amit az Úrtól folyamatosan kapunk. Naponta ápolva vele a lelki kapcsolatot, engedjük, hogy Lelke által színültig megtöltsön az Ő mennyei békességével, mert csak így fogjuk tudni azt másoknak is továbbadni! Csak így válhat életünk alkalmas eszközzé, szeretetet, örömet, békességet sugárzó életté!

"Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak." Máté 5,9

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

A legdrágábbat adta érted!

A valódi boldogságra vágyóknak

A szeretet ellen nincs orvosság!

Kik a keresztyének?

Krisztus az életünk!

Fogadalmaink

A bizonyságtétel szabályairól

„Kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét,

hogy megismerjétek őt.” Efezus 1,17

ANGELUS SILESIUS:

Könyörgés a Szentlélekhez

Szentlélek! Fõ jó! Szent neved

Borítsa lángba szívemet!

Tüzednek édes lángja fennen

Lobogjon vígan én felettem.

Ébresszen bennem szent kegyed

Szerelmes, élõ, nagy hitet!

Világíts át, Te, drága Fény,

Nehogy sötétben haljak én.

Te szent árnyékod hûvösítsen,

Hogy idegen tûz ne hevítsen.

Szívemnek kertje élni fog,

Ha hull rá égi harmatod.

Fõ Vigasz, várom jöttödet,

Csókold életre lelkemet.

Ajándékaid, mint a tenger,

S Nélküled koldus csak az ember.

Itt van szívemnek kelyhe, Te

Pünkösd borával töltsd tele!

Add, ha parancsod megjelen,

Katonaként én megtegyem.

Te jó tanácsod hadd vezessen,

Különböztessek jól, helyesen.

Szent értelmedet ha adod:

Felismerem akaratod.

Arany folyam vagy, Bölcsesség,

Szerelmed csókja bennem ég,

És így a szívem tudja, érez:

Milyen jó vagy Te és mily édes.

Szemem mindig csak Rád tapad::

Igazság Lelke csak Te vagy!

Megígérted, jó Jézusom:

E vendéget én megkapom.

A szívem várja vágyva, halkan,

Õt várja ez az üres barlang.

Boldog lesz, majd ha áldva jõ:

Örökre nálam marad Õ!

(Ford:Szénási Sándor)

HOGYAN JÁRJUK AZ EMMAUSI UTAT?

Olvasmány: Lukács evangéliuma 24,13-35

Vitathatatlan tény, hogy minden hívő ember az „emmausi" utat járja, csak az nem mindegy, hogy kivel és hogyan: csöndesen, lehangoltan vagy vitatkozva, lázadozva.

Voltak alkalmaink! Sok-sok „Lelki Oázisnak"nevezett alkalom! Próbáltunk minden feltételt biztosítani. Mutattuk az irányt! Mindig a Biblia volt az iránytű! Sokszor találkoztunk, megálltunk egy-egy hétre, majd szinte úgy, ahogy jöttünk, indultunk szomorú ábrázattal tovább. De sokszor tűnt úgy, hogy sietősen feledve van a hirdetett Ige! Lecsengett, leállt a szív „hevült, föllángolt, gerjedezett öröme"- kihunyt, mintha mi sem történt volna. Mintha azok a tanítványok, békésen nyugalomra tudták volna hajtani a fejüket ott, azon az éjszakán Emmausban. Nem ez történt!

Azokhoz a szomorú tanítványokhoz az Úr Jézus tudatosan csatlakozott. Ő jól tudta, hogy nem csak az volt a probléma, hogy „látásukat valami akadályozta", hanem az is, hogy a „szívük rest volt"! Ez valóban nagy balgaság, ez a halálos restség! Sajnos a bűn miatt ilyen rest a szívűnk a Krisztus beszédének örömmel való komolyan vételére, el és befogadására és hálából való továbbadására!  Ott és akkor, Krisztus hozzájuk csatlakozása, jelenléte mindent megváltoztatott! Azoknak a tanítványoknak ott menetközben elég volt egyetlen „csendesdélután" is! Krisztus élő jelenléte, az Ő páratlan igemagyarázata, áldott beszéde kellett hozzá és az is, hogy a terített asztalnál ezek az emberek végre úgy igazán felé forduljanak, gyermeki hittel a szemébe nézzenek és felismervén Őt, lássanak végre MEGNYÍLT szemekkel!

Én sok mindent nem értek a mai keresztyének hozzáállásából, az evangéliumhoz való viszonyulásából! A „keresztyének" alatt én az Isten választottait értem és nem azokról beszélek, akik olyanok, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide s tova hány. (Jakab 1,6) Azokon nem kell csodálkoznunk, mert nincs gyökerük. Ők minden további nélkül tudnak azonosulni a világgal, a világiasság hitvány kínálataival. Nekik nem probléma a törvénytelenség, nem nehéz elfogadni a szürkeséget, megszokni a lelki homályt, a ködösítést, a tévtanítást, vagy a szórakoztatást.

A „szórakoztatás evangéliuma" nem a Krisztus egyháza, a konkoly nem búza, a kecskék nem bárányok, és a meghívottak nem biztos, hogy választottak is! (Mt. 22,14) A kiválasztottak viszont, akikért a nagy nyomorúság napjai is megrövidíttetnek majd, (Mt.24,22) miért lehangoltak, miért magányosak? Miért nem rebbennek össze? Miért nem zárnak össze? Miért nem igénylik a testvéri közösség oltalmát, biztonságát? Miért nem dobban együtt a szívük? Miért nem erősítik, vigasztalják, védik, támogatják, bátorítják egymást? Miért „jobb" nekik egyedül?

Az emmausi tanítványok még azon az éjszakán a lelki közösségbe siettek vissza!

Az volt az igazi otthonuk! Nem tarthatták magukban az örömhírt!

Frissen kellett továbbadniuk!

Biztosan tudod, hogy Jézus Krisztus tanítványa vagy? (2Kor 13,5)

Tanítható vagy? Igényled?

Vezethető vagy? Kéred?

Hadra fogható vagy? Küzdesz?

Küldhető vagy? Vállalod?

Ők Krisztusért éltek-haltak ezután! Futva vitték az evangéliumot! Ragyogtak! (Fil 2,15)

Ragyogj!

Trencsényi László lelkipásztor

Budapest, 2015. december 20