Trencsényi László

2011. december 11., vasárnap

HÁLAADÁS a templomunk tornyának helyreállításáért 2011. december 11-én

HÁLAADÁS

a Budapest, Pestújhely- Újpalotai Református Egyházközség templomtornyának helyreállításáért 2011. december 11-én

"Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!"

Zsoltár 105,1

KÖSZÖNET AZ ADAKOZÓKNAK!

Istennek adunk hálát az adakozók áldozatos szeretetéért, ahogyan gyülekezetünket a Pestújhelyi Református Egyházat imádságos szívvel hordozzák.

Hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni, azoknak, akik nagylelkű adományukkal hozzájárultak ahhoz, hogy templomunk tornya az Úr 2011-es esztendejében eredeti szépségében megújulhatott. 

Imádkozunk azért, hogy mindenki, aki látja e tornyot, tekintetét mindig az ÉGRE emelhesse, és Istent keresve rátaláljon Teremtőjére, Megváltójára, Aki ezen a helyen is Szentlelke, szent jelenléte által szeretetet, kegyelmet, gyógyulást, megoldást, békességet és megnyugvást kínál.

***

„Magasztalunk, ó Isten, magasztalunk téged,

mert közel van neved azokhoz, akik hirdetik csodáidat." 

Zsoltár 75,2

***


A fénykép templomunkról a Hálaadónapon készült: 2011. december 11-én.

„Téged illet a dicséret, ó Isten, a Sionon!
Neked teljesítik a fogadalmakat.
Te hallgatod meg az imádságot, hozzád fordul minden ember.
Erőt vettek rajtunk a bűnök, de te megbocsátod vétkeinket.
Boldog, akit kiválasztasz, és közeledbe engedsz,
hogy udvaraidban lakozzék.
Hadd teljünk be házad javaival, templomod szentségével!”
Zsoltár 65, 2-5

2011. december 7., szerda

„Téged illet a dicséret, ó Isten, a Sionon! Neked teljesítik a
fogadalmakat.
Te hallgatod meg az imádságot, hozzád fordul minden ember.
Erőt vettek rajtunk a bűnök, de te megbocsátod vétkeinket.
Boldog, akit kiválasztasz, és közeledbe engedsz, hogy udvaraidban
lakozzék.
Hadd teljünk be házad javaival, templomod szentségével!”
Zsoltár 65, 2-5

M E G H Í V Ó



Kedves Testvérek!
Isten iránti hálaadással tudatjuk,
hogy templomunk tornyának
eredeti helyreállításáért
hálaadó napot tartunk
2011. december 11-én
vasárnap, 15 h-tól templomunkban.
Szeretettel várunk mindekit!

Pestújhelyi református templom
1158 Bp. Sztárai M. tér 3.

2011. december 2., péntek


Az igazi szeretet
„A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből
és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet.” 1Tim 1,5       

„Az édesanya együtt szenved gyermekével vagy gyermekéért
és nem gondolja, hogy valami különleges dolgot tesz,
amikor beteg gyermeke ápolásában FELEMÉSZTI ÖNMAGÁT.
Az igazi szeretet gyalázatot, gúnyt és üldöztetést is elhordoz a Megváltóért,
sõt éppen a szenvedés az, mely a szeretet szálait még szorosabbra vonja.

Ha valaki szereti Jézust, sohasem tud betelni azzal,
hogy Igéjét hallgassa és olvassa,
s a vele való közösség lelkének legmélyebb igénye.”

Carl Eichhorn: Isten Műhelyében

2011. november 30., szerda


DRÁGA ÍGÉRET

Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. (Lukács 11, 9)
Aki Istentõl kér és vár, annak nem kell emberektõl koldulnia.
Aki a lelki életben el akar jutni valamire, annak az imádságra kell támaszkodnia.
Ha rest vagy imádkozni, lelkileg elszegényedsz.

Isten azt akarja, hogy gyõzz, tehát meg is adja hozzá a szükséges erõt.
CSAK NE VÁRJ, MÍG KÉSZLETED lesz a türelembõl és szeretetbõl!
Napról napra megkapod, amire szükséged van feladataidhoz,
nehézségeidhez
és a kísértéseidben való megálláshoz.
Parancsként hangzik, amikor Jézus felszólít minket:
„Kérjetek, keressetek, zörgessetek!"
de valójában rendkívül drága elõjog ez,
 amirõl Õ biztosít minket.

Carl Eichhorn: Isten Műhelyében

2011. november 28., hétfő

Összeegyeztethetetlen ellentétek

Mi köze van az igazságnak a gonoszsághoz? Vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez? És hogyan egyeznék meg Krisztus Béliállal?
 (2 Kor 6, 14-15)

Ne próbáljuk mi összeegyeztetni azt, amit Isten szétválasztott.
Ahol igazság van, ott békesség, igazi élet van, de az igazságtalansággal és bûnnel békétlenség jár együtt. Ott a halál uralkodik.
Nagyon gonosz dolog elmozdítani azokat a határköveket, amelyeket Isten állított.
Élesen szét van választva egymástól az igazság és igazságtalanság, a világosság és a sötétség területe.
Nem bizonytalan határ ez. Nem lehet egyszerre mind a két területen mozogni.

Hívõnek a hitetlennel nincs közössége.
A hívõk azonnal megértik egymást még akkor is, ha elõzõleg nem ismerték egymást.
A világ csak az övéit szereti, Jézus gyülekezete neki idegen test.

Milyen visszás és érthetetlen, amikor egy hívõ hitetlennel köt házasságot, vállalva vele a legbensõbb közösséget a természetes élet területén.
 Együtt élnek és belsõleg mégis idegenek egymás számára.

Carl Eichhorn: Isten Műhelyében


2011. november 16., szerda

Ideigvaló tanítványok



Ideigvaló tanítványok

Ettõl fogva sokan visszavonultak a tanítványai közül és nem jártak többé vele.
 (János 6, 66)

Senkít ne akarjunk minden eszközzel Jézushoz kapcsolni.
Akit Jézus és az evangélium nagyszerûsége nem ragad meg, inkább menjen.
Talán késõbb szükségét érzi majd, hogy megkeresse Õt.
Jobb az elszakadás, mint a felemás helyzet és félszívvel történõ állásfoglalás.
Jézus nem tartóztatta azokat, akik elmentek és nem volt megbántva, amiért cserbenhagyták.
Sajnálja õket, mert tudja, hogy nélküle sötét éjszakába jutnak.
De az Úr csak teljes értékû tanítványokat akar, akiket szilárd hit kapcsol össze vele.

Carl Eichhorn - Isten műhelyében
http://hu.netlog.com/go/out/url=http%3A%2F%2Fwww.karpatalja.baptist.hu%2Findex.php%3Fm%3D15866

2011. október 29., szombat

A REFORMÁCIÓ Isten ajándéka!

A REFORMÁCIÓ

vívmányai hitünk tisztasága érdekében

    A Református Egyház mindig is az Ige Egyházának vallotta magát. Mindig az Ige tiszta hirdetésért, és tiszta megértésért küzdött. A reformátorok mindent Istenre nézve és benne bízva cselekedtek, és immár ötszáz esztendeje tudjuk, hogy jól választottak, mert a dicsőséges Szentháromság, egy, örök Isten igazolta őket!

    A reformáció radikálisan eltörölt minden, a Biblia és az apostoli kor tanításától, és hitbeli gyakorlatától ELTÉRŐ katolikus dogmát.

    Mindenekelőtt a miseáldozatot, és azokat a katolikus szentségeket, melyekre a Biblia alapján nincs konkrét parancs: (bérmálás, fülbegyónás, egyházi „papi"rend, a szentségi házasság, utolsó kenet).

    A reformáció eltörölte a rózsafűzért, a búcsúkat, a bűnbocsátó-cédulákat, a zarándoklatokat, körmeneteket, a szentek ereklyéinek, legendáinak, hagyományainak babonasággal kevert vallásos tiszteletét, a halottakért tartandó misét, a szentekre való esküvést.

    A reformáció eltörölte a 40 napos tilalmakkal teli böjtöt, a farsangolást, a karneválozást,

    de a reformáció radikálisan eltörölte a cölibátust, a szerzetesrendeket, és nem utolsó sorban a pápaság főségét, mivel soha nem fogadja el a pápát Krisztus helytartójaként.

    ***

    "Róma követelménye az, hogy ha lehet az egész világ, de ha az egész világ nem is, legalább az egész keresztyénség a pápa hatalma alá legyen vetve. Állam, család, művészet, tudomány stb. mind az Egyház gyámkodása alá tartozik.
    Így születik meg a négy nagy református elv megtagadása.
    1. Nem Krisztus az egyház Királya, hanem a pápa kormányoz.
    2. Nem a presbitérium irányít, hanem a klérus.
    3. Nem a gyülekezet választ tisztségekre, hanem mint kiskorú, csak várhatja az intézkedéseket.
    4. Nem a helyi Egyház, hanem a világegyház a döntő és ennek ill. fejének a pápának kezében van minden hatalom."

    Dr.Sebestyén Jenő: Református dogmatika 102.oldal.

     

      A reformátori  JELMONDATOK:

      • I. Sola Scriptura=Egyedül a Szentírás
      • NEM a szent hagyományok!
      • NEM a zsinatok határozatai!
      • NEM a szentek legendái!
      • NEM a katolikus Bibliában szereplő 7 apokrif irat!
      • HANEM egyedül a Szentírás, az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása! Az Egyház nem taníthat, és nem gyakorolhat semmi olyat, ami nincs összhangban a Szent Bibliával. "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre." (2Timotheus 3,16)

       

      • II. Sola Fide=Egyedül hit által
      • NEM a Római Egyház hierarchikus "üdvintézménye" által felkínált szentségek vételével igazul meg és üdvözül az ember!
      • HANEM egyedül a Krisztusba vetett hit által. Csak Jézus Krisztus érdeméért és az Őbenne való hit által üdvözülhetünk. "Meg van írva: Az igaz ember pedig hitből fog élni." (Róma 1,17)

       

      • III. Sola Gratia=Egyedül kegyelemből
      • NEM a bűnbocsátó-cédulák megvásárlása által!
      • NEM a vezeklés és a zarándoklatok által!
      • NEM a körmeneteken való részvétel által!
      • NEM a szentek ereklyéinek tisztelete által!
      • NEM az emberi teljesítmény, az érdem és jócselekedetek által!
      • HANEM kizárólag Isten kegyelmétől függ az üdvösségünk. Valljuk, hogy Isten minket kegyelemből, egyedül Krisztus kereszthaláláért mentett fel a halálos ítélet alól. „Kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van; Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” (Efezus 2,8)

       

      • IV. Solus Christus=Egyedül Krisztus
      • NEM a szentek!
      • NEM Szűz Mária!
      • NEM a szent angyalok!
      • HANEM egyedül Jézus Krisztus a közbenjáró, Isten és ember között és senki más! „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus." (1Timotheus 2,5)

       

      • V. Soli Deo Gloria=Egyedül Istené a dicsőség
      • Ez az elv kimondja, hogy a dicsőités sem az angyalokat, sem az elhunyt szenteket, sem az egyházi méltóságokat nem illeti meg! (A katolikusok a római egyház fejét a pápát, Krisztus földi helytartójának, és csalatkozhatatlannak tartják és „szentatyának” szólítják. Ő gyakorolja az úgynevezett kegyosztói, kormányzói és tanítói főhatalmat a katolikus egyházban. )
      • A Soli Deo Gloria elv nemet mondott minden emberi dicsekvésre, minden egyházi és világi emberimádatra, így a Mária-tiszteletre, a szentek és ereklyéik tiszteletére és a pápák sem méltóak arra a dicsőítésre, amelyet a katolikus egyháztól ma is megkapnak, mert a dicsőség csak Istent illeti meg. "Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom." (Ézsaiás 42,8)
      • A Soli Deo Gloria elvet joggal nevezhetjük a keresztyénség egyetemes és diadalmas gondolatának, mely soha nem veszíthet érvényéből!

      Szerkesztette: Trencsényi László

      ***


      2011. szeptember 18., vasárnap



      NEM VIGYÁZTATOK RÁ!?

      „Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és elszélesztik legelőm nyáját! - így szól az Úr. Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztorokról, akik népemet pásztorolják: Ti hagytátok, hogy elszéledjen és szétszóródjon a nyájam, nem vigyáztatok rá. De én számon kérem tőletek gaztetteiteket - így szól az Úr.” Jeremiás 23,1-2

      A hívő emberek Krisztus szolgái, ezért nem akármilyen felelősséggel vannak felruházva. Ha Jézus tanítványaként elhívásunk, küldetéstudatunk van, akkor a legnagyobb, a legnemesebb, de a legnehezebb munkába álltunk, mert a lelkek mentése lett a feladatunk.

      „Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.”1 Péter 4,10


      Gonosz szolga és hűtlen pásztor az, akinek hamis elképzelései vannak a Gazdáról, akinek szívében nincs komoly istenfélelem és elszemtelenedik az ige mellett, ugyanakkor hanyagsága miatt a rábízottakkal sem törődik, azokat nem táplálja, nem őrzi, nem védelmezi és elszéled, szétszóródik, szabad préda lesz a nyájból.


      Mi milyen szolgák, pásztorok vagyunk?

      Az Úr Jézus Krisztustól kapott felhatalmazással kellene tovább adnunk az egyetlen létfontosságú eledelt, az Isten élő beszédét, azoknak, akiket az Úr ránk bízott! Nem vádolnak-e most bennünket az eltékozolt évek, napok, órák, az elmulasztott lehetőségek, amikor tehettük volna a jót, de nem tettük? „Aki tudna jót tenni de nem teszi, bűne az annak.” Jakab 4,17


      Nem szabad kételkednünk vagy elbizonytalanodnunk, de nem szabad elbizakodnunk, vagy elszemtelenednünk sem. Szolgálnunk kell teljes szívvel, mert felelősek vagyunk a nyájért, ezért soha nem vehetjük félvállról az Úr szavát, nem kezelhetjük felelőtlenül a ránk bízottakat.

      Szikszai Béni mondta: „Ahhoz, hogy valaki Isten beszédét úgy fogja fel, mint néki szóló, személyes üzenetet, az Ő szolgájává kell lennie. Úrnak kell elismernie Jézus Krisztust!”

      Mint Krisztus igazi szolgáihoz illik, legyünk következetesek és hirdessük bátran, tisztán, és alapos pontossággal az életmentő Evangéliumot, nehogy éhen haljanak, vagy a tévtanítók martalékává váljanak a ránk bízottak, hanem legyünk hűségesek és tartsuk mindig szem előtt, hogy a Gazda hazajön, mert az övé itt minden, és Neki kell majd számot adnunk!

      Trencsényi László

      2011. augusztus 25., csütörtök

      Cseri Kálmán 2011-ben Bp. Pestújhelyen evangeliizált



      Cseri Kálmán a Bp. Pestújhelyi Templomban


      „Jézus így kiáltott:
      "Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! 
      Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!" 
      János 7, 37-38


        LELKI OÁZIS HÉTVÉGE  és 
      EVANGELIZÁCIÓ

      A Pestújhelyi Református Egyházközségünk Sztárai M téri templomában csendeshétvégét tartottunk 2011. szeptember 8-10-ig minden este, melyen Nt. CSERI KÁLMÁN ny. református lelkipásztor evangelizált.

      Az evangelizáció hanganyagát 
      Mp3 formátumban kérésre elküldjük. 

      ***
      Miért van szükség hitvallásra?
      Azért, mert a hitvallás bekapcsol egy szent folyamatosságba, amelyik átíveli a történelmet.
      Századok hite adódik össze benne, s ez az örökség az enyém is. Alázatosan átveszem, örömmel megőrzöm, és felelősen továbbadom.
      Segít a hitvallás abban is, hogy ma Jézushoz vezessek másokat. A hit hallás közben születik, ezért kell megvallani hitünket. Ezért nem helyes az a szerénynek tűnő, de alapjában téves álláspont, amely szerint a hitem az én belső ügyem, nem tartozik senkire. Hogyne tartozna! A lámpást nem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és világítson mindenkinek a házában.
      Egyben azonban a tulajdon hitünket is erősíti. Miközben másnak mutatjuk az utat, mi is előbbre haladunk rajta. A mi üdvösségünk feltétele is, hogy megvalljuk a hitünket.
      Ugyanakkor a hitvallás magasztalás is. Istent dicsőítjük, amikor megvalljuk benne való hitünket.
      És végül: a hitvallás fontos feladata, hogy megvéd a tévelygéstől! Mert mindig voltak és ma is vannak, akiknek „viszket a fülük”, akik nem akarják az egészséges tudományt hallani és a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat (2Tim 4,3-4). Az ilyenektől magunkat elhatárolni, őket ha lehet a helyes útra segíteni, s a ránk bízottakat megvédeni csak világos, biblikus hitvallás birtokában lehet.

      Szükséges volt a kereszt.
      Isten Fia a kereszten magára vette a halálos ítéletet, mint igaz a nem igazakért, és így elégítette ki Isten szentségét és igazságosságát.
      Ezért nyilváníthatja Isten igaznak mindazokat, akik az Úr Jézus Krisztusban hisznek.
      Mert a büntetést Isten Fia hordozta el.
      A 2Móz 12:1-14-ben olvashatunk az első páska ünnepről, amely előremutatott Krisztusra, „... tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön, vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.” (1Péter 1:19)
      Ő tett eleget Isten igazságosságának!
      Keresztyén hitünk tehát nem bizonytalan sejtés, nem az értelem kikapcsolása, nem hiszékenység, nem a gondolkodni nem tudó, nem akaró, nem merészelő ember szellemi tehetetlensége, hanem tényekre épülő érzékelés.
      Olyan értelemben vett tényekre, hogy információit a Bibliából veszi, a Bibliának pedig nemcsak metafizikai, hanem elsősorban történeti, tehát tényszerű karaktere van.
      De mi is a keresztyén hit tartalma?
      Ezt vallja: Istenben hiszek, aki teremtette a világmindenséget, benne a mi életünket is;
      Ha valaki csak ennyit mond: hiszek – az önmagában kevés. Tudnia kell, hogy mit és kiben hisz.
      Ezért jött létre az Apostoli Hitvallás is, hogy röviden előtárja: kiben hiszünk.
      Az üdvözítő hit tartalmát Jézus az evangéliumban így jelöli meg:
      Istenben, aki Jézus Krisztusban egészen közel hajolt hozzánk, hogy kiszabadítson abból a kényszerhelyzetből, amibe lázadásunk miatt kerültünk, hogy csak vétkezni, csak Isten akarata ellen cselekedni tudunk;
      és hiszünk Istenben, aki Szentlelke által bennünk él és Krisztushoz hasonlóvá formál.
      A keresztyén hit két fontos jellemvonása tűnik ki ebből: mindenestől Jézushoz kötött és személyes jellegű. Ezért is fogalmaz a hitvallás végig egyes szám első személyben.
      „Úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3,16).
      „Aki hisz a Fiúban örök élete van, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta” (János 3,36).
      A hívő ember Krisztussal olyan valóságos szoros közösségben él, mint családtagjaival és munkatársaival, akikkel azonosak az érdekei, akikkel kölcsönösen számíthatnak egymásra, akikkel össze van kötve a sorsa.
      A keresztyén hit tehát nem csupán bizonyos ismeretek elsajátítása, vagy hagyományok, szertartások tiszteletben tartása, hanem az élő Krisztussal való személyes közösség.
      Mindaz ami más, kevesebb ennél és sokszor idegen ettől.
      Az tehát még nem keresztyén hit, ha valaki feltételezi, hogy van Isten.
      Ez a keresztyén hit tartalma!
      Az sem, ha hisz valamiféle gondviselésben.
      Kevés az is, ha valamilyen végső okot próbál kimutatni az események láncolatának kezdetén.
      A Szentírás szerint a keresztyén hit, ami nekünk az elveszített örök életet közvetíti, az érettünk meghalt és feltámadott Krisztussal való együttélés.
      Azt, hogy Ki Ő, és mit tett értem – ezt a Biblia alapján hiszem, és vallom.
      Ezért vagyok hálás neki és ezért vagyok az övé, életemben és halálomban, testestől-lelkestől.

      Cseri Kálmán



      *********************************

        

      2011. július 6., szerda

      UTOLSÓ NAPOK!!!


      „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent.”
      2Tim 3,1-5; 10-17 


      Mi jellemzi ezeket az utolsó napokat?
      Két dolog különösen.
      Azt írja itt az apostol: az igazsággal szembeni ellenállás és a szeretetlenség.
      Jézus így fogalmazta ezt:
      „a gonoszság megnövekedik, és a szeretet sokakban meghidegül.”
      (Mt 24,12)

      A mennykő itt csapkod körülöttünk.
      Szellemi viharokban gazdag időszakban élünk.
      Nem kell kétségbeesni.
      Az a fa, amit Isten ültetett, kibírja a viharokat.
      Csak gyökerezni kell.
      Kapaszkodni Őbelé.
      Engedni, hogy Ő adjon növekedést, erősödést,
      és akkor elmondhatjuk az énekkel együtt:
      „Véled állom a vihart.”

      A házi feladat ez:
      „Gyökerezzetek meg és épüljetek fel Őbenne,
      erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok,
      és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb."
      (Kol 2,7)

      Cseri Kálmán

      2011. június 29., szerda

      ÖRÖMMEL

      „A foglyokkal is együtt szenvedtetek,
      és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok,
      mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb
      és maradandóbb vagyonotok van.
      Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat,
      amelynek nagy jutalma van.”

      Zsidók 10,34-35


      „Örömkönnyekkel áztasd a földet, és szeresd e könnyeidet.
      Ezt a megszállottságot pedig ne szégyelld, inkább becsüld,
      mert az nagy ajándéka az Istennek,
      és nem sokaknak adatik meg,
      csak a választottaknak.”

      (Dosztojevszkij)

      2011. március 28., hétfő

      Ne paráználkodj!


      „Aki elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő."    
      Máté 19,9


      A PARÁZNASÁGRÓL

      Az Úr Jézus több helyen is rávilágít a paráznaság bűnére. Mt 5 27-32
      A mi szemünkben vajon minek számít a paráznaság?
      Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a testiség, a pornográfia elárasztotta világunkat, hiszen szinte minden forrásból árad ránk a szenny. Korunk embere (kevés kivétellel) annyira fertőzött már, hogy a szabad szexualitást tartja természetesnek!  Sajnos, itt is a sátán nyílt vadászterületével állunk szemben, aki alattomosan felhasználva az irodalom, a film, a számítógép világát, az emberiség túlnyomó részét már szerencsétlen koldussá tette.

      A „Ne paráználkodj!” parancsolat nincs felfüggesztve, és nem is lesz soha!
      Tudnunk kell, hogy Isten előtt, minden házasságon kívüli testi kapcsolat bűn!
      Ismerjük Józsefet, aki kitépte magát a gonosz nő karmaiból és elmenekült. Ő fel volt készülve arra, hogy nemet mond, bármi történjék is. Számára ugyanis a paráznaság Isten elleni súlyos bűn volt. Mi is tartsuk mindig szem előtt az Igét:„.paráznák.. nem örökölhetik a mennyek országát”. 1Kor 6,9

      Trencsényi L. 

      Ajánlott igeszakasz 1Móz 39

      2011. március 22., kedd

      Változzatok meg!

      „Hűtlenül elpártoltak, mint őseik, csalódást okoztak, mint a meglazult íj.”
      Zsoltár 78,57
      Változzatok meg!

      Ennek az igének alapján mi is bűnbánattal kérhetjük most a mi Urunkat, hogy bocsássa meg minden hűtlenségünket, vétkünket. Gondoljuk át életünket, mihez, kihez igazodtunk, idomultunk eddig. Azért okoztunk annyi csalódást, fájdalmat a mi Istenünknek, azért kerültünk olyan szánalmas állapotba, mint a meglazult íj, mert az ördög szimpatikus kínálatai letérítettek a keskeny útról.
      Bocsássa meg az Úr:
      - ha mi is betévedtünk a mértéktelenség mocsarába, a bűnös kívánságok útvesztőibe.
      - ha hagytuk, hogy a sikerorientált világ minket is magával ragadjon.
      - ha engedtük, hogy a kapzsiság, az irigység, a harag, és a gyűlölet minket is megfertőzzön!
      - ha fontosabb volt számunkra az evilági szórakozás, a munka, a család, az egészség, vagy bármi más, mint az Úr Jézus akarata!

      „De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen.  Ézs 30, 16
      Azt kéri tőlünk ma az Úr, hogy változzunk meg, mert még nem késő!
      "…változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” Rm 12, 2 

      Trencsényi L.