Fekete István:
EGY
Egy küszöb, kopott,
ritkán járják,
Egy tölgyfa-ajtó,
erős, barna...
Egy kilincs, hajlott,
halkan nyíló,
Egy lábtörlővas,
régibb fajta.
Egy szoba: csupa
kedves árnyék,
Egy ágy - fekvéskor
megnyikkanó -
Egy lámpa: derűs
sárgafényű
S egy öreg asztal,
persze: dió...
Egy képen ködös
őszi-tájék,
Egy ablak mely nem
néz, csak lát...
Egy szék, ívelt sima
karfájú,
Egy kályha s hozzá
parázslapát.
Egy kutya: komoly
házőrző
- Bár nincs mit
őriznie soha -
Egy macska is, hogy
doromboljon
S ne unatkozzon a
nagy kutya.
És egy árva szomszéd
is lehet!
Csak annyit tudjon,
hogy ott vagyok
És megtaláljon
álmomban békén,
Megtaláljon
ha meghalok.
